2025 Magyarországán még mindig megtagadható egy városrésztől az ivóvíz? Úgy tűnik, igen – ha üzleti érdekek úgy kívánják. Egy tragédia kellett hozzá, hogy a közöny súlya napvilágra kerüljön.
Néhány nappal ezelőtt Budaörs Frankhegy városrészében tűz ütött ki egy családi házban. A gázpalack meghibásodása okozta baleset gyorsan kontrollálhatatlanná vált – nem volt vezetékes víz, nem volt tűzcsap a közelben, nem volt segítség. Az ott élők pedig kétségbeesve nézték végig, ahogy mindenük a lángok martalékává válik.
A legdrámaibb pillanatokat maga a károsult, Pál Jenő idézte fel, akinek a felesége és háziállata épp otthon tartózkodtak, amikor a lángok felcsaptak. A szerencsének köszönhető, hogy nem történt személyi sérülés – de más kérdés, hogy ilyen körülmények között egyáltalán hogyan fordulhat elő ilyesmi.
A válasz riasztóan egyszerű: Frankhegyen nincs vezetékes víz.
A víz, ami nincs – és nem is lesz?
Frankhegy már évtizedek óta belterület, vagyis az önkormányzatnak kötelessége lenne biztosítani a közműveket. Mégis, a városvezetés – élén Wittinghoff Tamás polgármesterrel – rendre akadályozza a víziközmű-hálózat kiépítését. Nem tévedés: Budaörs egyik legnagyobb kiterjedésű lakóövezetét tudatosan tartják víz nélkül.
Ez nem csupán jogsértő, hanem közvetlen életveszélyt jelent a több száz családra, akik ezen a területen élnek, sokan már évtizedek óta. Az éghajlatváltozás és az aszályos nyarak tovább súlyosbítják a helyzetet: Frankhegy ma nem a „város tüdeje”, ahogy azt sokan szeretik emlegetni, hanem egy kiszáradt, gyúlékony, veszélyeztetett övezet, ahol tűz esetén nincs mivel védekezni.
Tűzoltók víz nélkül – tragédia várólistán
A mostani esetnél a tűzoltók sem tudtak azonnal közbelépni: a legközelebbi tűzcsap több száz méterrel lejjebb található, a meredek hegyoldal alján. A Budakesziről és Törökbálintról érkező egységek hosszas tömlőkiépítéssel, időveszteséggel, gyenge víznyomással tudtak csak dolgozni.
Mi lett volna, ha a házban tartózkodó unokák is otthon vannak? Mi lett volna, ha a lángok átterjednek a szomszédos épületekre vagy az erdősávra? Az ilyen kérdések nem fikciók, hanem mindennapos fenyegetések ott, ahol nincs víz, de van önkormányzati közöny.
Kinek a városa Budaörs?
A Frankhegyi Víziközmű Társulat évek óta próbál tárgyalni, együttműködni, szakmai megoldásokat javasolni. A válasz rendre elutasító, sokszor arrogáns. A polgármester és a képviselő-testület láthatóan más prioritásokat követ: ingatlanfejlesztési álmokat dédelget, miközben az alapvető infrastruktúrát megtagadja attól a városrészétől, amelynek lakói adót fizetnek, élni akarnak, és most éppen tönkrementek.
Ez már nem pusztán szakmai vagy politikai kérdés, hanem emberi felelősség. A városvezetés tudatosan veszélyezteti a lakosság biztonságát – és ez a tragédia ékes bizonyíték rá.
Lesz-e felelős?
A frankhegyiek most joggal kérdezik:
- Meddig lehet szándékosan akadályozni a vízellátás kiépítését?
- Ki viseli a felelősséget, ha legközelebb nem csak ház, hanem emberélet vész el?
- Mikor számít többet az emberi élet, mint az ingatlanüzlet?
Egyelőre csak annyi biztos: Frankhegy víz nélkül van. És a városvezetés is cserbenhagyta őket.