A Budaörs Város Önkormányzata által megrendelt 2025-ös közvélemény-kutatás szerint a budaörsiek többsége ellenzi a Frankhegy 140 hektáros területének beépítését, arra hivatkozva, hogy az jelentős környezeti, közlekedési és intézményi terhelést okozna. Ugyanakkor a kutatás kérdésfeltevései, valamint a Frankhegy tényleges adottságai alapján világos, hogy a félelmek nagy része mesterségesen felnagyított és valóságtól elrugaszkodott.
1. A kutatás torzító kérdésfeltevései
A kérdések szinte mindegyike előre sugallja a negatív hatásokat: „hogyan romlik a közlekedésbiztonság”, „mennyivel növekedne a légszennyezettség”, „hogyan érintené hátrányosan a természetvédelmi területet” – ezzel a válaszadókat szinte kényszerítve a kedvezőtlen vélemények megfogalmazására. Az, hogy a kérdések a „romlás” és „nehézség” szavak köré épülnek, önmagában alkalmas a vélemények torzítására, pszichológiai elfogultságot generálva.
2. Frankhegy tényleges adatai: a 994 ingatlan és a 155 hektár
A kutatás tévesen 140 hektárnyi „zöldterület beépítéséről” beszél, miközben a Frankhegyen valójában 994 darab magántulajdonú ingatlan van, amelyek hétvégi házas, beépíthető üdülőövezeti besorolásban szerepelnek. A terület 155 hektáron terül el – ezek nem érintetlen zöldfelületek, hanem régóta létező telkek, melyekre a tulajdonosok nagy része már most is építhetne, csak a közművesítési hiány akadályozza őket.
3. Valós hatás a lakosságszámra
A beépülés valós hatása a lakosságszámra minimális lenne. Még ha a Frankhegy teljes területe 100%-ban állandó lakóházas beépítést kapna – ami nem reális, hiszen hétvégi házas övezet – , maximum 1500-2000 fő lakosságnövekedést jelentene Budaörsön. Ez a város 26 000 fős lakosságához képest mindössze 5-7% körüli növekedés, nem pedig a „jelentős, zsúfoltságot okozó robbanás”.
4. Miért félrevezetőek a félelmek?
- Intézményi terhelés: A 1500-2000 fő nem terheli túl Budaörs meglévő intézményeit, hiszen a város dinamikusan fejlődik, és a belső lakosságmozgás hatása önmagában nagyobb.
- Környezetvédelmi hatás: A Frankhegy nem érint védett erdőt, hanem régi üdülőterület, így a természetvédelmi félelmek túlzók. A Natura 2000-es területek most is és jövőben is védettek lesznek, azokat nem érheti kár. Nem úgy mint például Kőhegyen vagy Kamaraerdőn.
- Közlekedési hatás: A hétvégi házas övezet ritkább lakottsága miatt nem várható drámai forgalomnövekedés. Azonban ha Alsószálláson megépülnek a tervezett társasházak, azok hatalmas terhelést jelentenek majd avárosra és Frankhegyre.
- Légszennyezés: Szintén elenyésző, a terület jellemzően alacsony beépítési sűrűségű lesz, szemben egy új lakóteleppel és Alsószállás vagy Kamarerdő tervezett beépítésével.
5. Miért irányított ez a közvélemény-kutatás?
A kutatás módszertanilag is problémás: előre beállított, félelemkeltő kérdések, a „növekedés” szó folyamatos negatív kontextusba állítása, és a valós lakosságszám-növekedési adatok figyelmen kívül hagyása. Ez alkalmas arra, hogy alátámasszon egy már kész politikai vagy közigazgatási narratívát, amely a Frankhegy fejlesztésének blokkolását célozza.
Összegzés
A Frankhegy beépülése a valós számok alapján nem okozna robbanásszerű lakosságnövekedést, nem járna jelentős környezeti terheléssel, és nem terhelné elviselhetetlenül a közlekedést vagy az intézményeket. A közvélemény-kutatás kérdésfeltevései viszont szisztematikusan felnagyítják a veszélyeket, így a kutatás következtetései nem a valós helyzetet tükrözik, hanem a félelemkeltés logikáját.